Na hát akkor, eldöntöttem, hogy nem csak január 1-én lehet fogadalmakat tenni, változtatni akármin, de akár így április elsején is, ami ugye a viccelődés napja, most meg ugye a nyúlé…
Tehát itt egy újabb ünnep, amit már megint egyedül töltök. Még szerencse, hogy szombaton és vasárnap dolgoztam, és nem szakadt három napra nyakamba a magány…
Valahogy most már nem élvezem annyira ezt a rettentő nagy szabadságot, és a függetlenségemet. Úgy érzem, kipihentem magam, és olyan uncsi ez az egész így. Persze, belevágni egy társkeresésbe rettentő nagy kihívás, nagy türelem, emberismeret, szabadidő stbstbstb kell hozzá. És főleg, hogy az ember ne adja fel, mert hiszem, hogy valahol, valaki rám vár. Elég tapasztalattal bírok már…
És ha nem dől a csengőmnek, vagy nem toljuk össze a kosarunkat vásárlás közben, vagy nem ülünk egymás mellett a moziban, színházban, koncerten, hát akkor elébe kell menni a dolgoknak… És ez az, amit néhány héttel ezelőtt elképzelni sem bírtam.
Na, itt van például az egyik ismerősöm, Éva. Éva megismerkedett közös ismerős által egy vagány pasival, /az is orvos volt, már csak a hitelesség és a pontosság végett/ néhány hónapig tartott a lamúr, közös karácsony, közös szilveszter, síelés, bemutatás a barátoknak, és hajnalig tartó telefonos ájlávjú. Aztán egyszer csak a pasi eltűnt, nem jelentkezett, és magyarázat nélkül kifarolt a kapcsolatból, ami ugye némelyeknek szokása. Évámat annyira megviselte a jól működő kapcsolatának hirtelen véget érése, hogy teljesen összeomlott, pedig nagyon vagány ügyvéd. Érezte, itt segítség kell, és nem a barátnőit terhelte a véget nem érő nyafogással, hanem szakembert keresett, pszichológust, akinél jó néhány alkalommal megfordult, amíg jobban lett. Ez február tájékán volt, és nyáron már kézen fogva sétált az új kapcsolatával a Szegedi Dómban… Ott futottunk össze. Azóta is együtt vannak, és boldogok. Namármost… ha nem vágja át a doki, akkor ő nem megy társkeresőre, és nem talál rá Gyuri. Ennyi.
Valaki meg engem keres 🙂 ennyi.
Ja, és attól a 6 kilótól is gyorsan meg kell szabadulni, ami felszaladt rám a nagy függetlenségben. és eléggé zavar.