Tulajdonképpen panaszra semmi okom nincsen, mert jobb az életem, mint valaha, sőt jobb mint a férjezett, ill. kapcsolatban élő társaimnak. Nem panaszkodhatom, hogy unatkozom, és ez NEM PÓTCSELEKVÉS! Az elmúlt héten volt egy mozi / Az ismeretlen férfi/, egy Quimby koncert /szerelmes vagyok Kiss Tibibe/, egy színház/ A Portugál 3X láttam,/ és egy kedves születésnapi kerti parti vasárnap délután. És már erre a hétre is van egy színház, más egyelőre nincs.
Aztán igaz a mondás, hogy ahol legnagyobb az ínség, ott legközelebb a segítség. Ismét felajánlotta egy kollégám, hogy szívesen átbeszélné velem a vendéglős tételeket, egy üveg bor társaságában, a közelgő vizsgáztatásra való felkészülés apropójaként. A másik jelentkezővel Facebookon cseteltem, aranyos, alig bírtam lebeszélni arról, hogy átjöjjön hozzám. Néhány szösszenet az nagyon érdekes eszmefuttatásból:
· én komolyan gondoltam, hogy mindketten szinglik vagyunk,
mindketten felnőttek, és úgy veszem észre mindketten vonzódunk egymáshoz.
javíts ki, ha valamiben tévednék és nem szokásom nagy dobra verni a magánéletem, ha esetleg
ettől tartasz….
· neeem, node keressél már magadhoz valót… szerintem… nem
lenne nehéz…
· évek óta megveszek érted, bocsi az őszinteségért
· eztaztánmárténylegnemhiszemel!!!
· 🙂
jÓ?
· van azért esély a pertura kettesben? és ne aggódj, nem beszélek senkinek erről a beszélgetésről,
meg ha lesz folytatása arról sem, Édes….
Hát, így már nem is annyira gondolok a Pofozkodóra, a hiúságomat legyezgeti, csak hogy egyik sem megfelelő. A kolléga nem az esetem, és nős. Bár Pé sem volt az esetem egyáltalán, 18 évvel idősebb nálam, hát az már BÁCSI!
A másik pedig… hát… szerintem még nincs 40. Ott a 18 év az én javamra van, hát szóval az sem egészséges.
Így aztán felvettem a futócipőm, és kimentem a langyos tavaszi estébe egy kicsit az adrenalint elrendezni magamba, mert hogy azt mondják a sport boldogsághormonokat szabadít fel. Na, most lezuhanyozom, iszom 1 pohár száraz bort, és megnézem a Szex és New York-ot.
Jó éjszakát.