A gyáva férfiról, aki csillagjegye alapján szenvedélyes, de az öregedéssel a szenvedélyből csak az indulat maradt meg. Nem tűri az ellentmondást. Így aztán végső érvként kezet emel a szeretett nőre, és megüti legott,az utcán, igaz, hogy már éjfél elmúlt, az utca néptelen, nadehát akkor is!
Tudom, hogy mindenkiben vannak érzések, indulatok, van, hogy ütésre emelkedik a kéz, de emberek vagyunk, gondolkodó lények!
Nem számítottam az ütésre, és hogy nyomatékot adjon neki, hát megismételte. Ott, a sötét éjszakában.
Menekülőre fogtam a dolgot. Nem tudok nagyobb bűnt elképzelni egy párkapcsolatban. Ellent mondasz? Ütés. Nem úgy van. ahogy kigondolta? Ütés.
DE. Arra gondoltam, hogy ez nem egy futó kapcsolat, egy rövidke románc, így hát az agresszív pasi kialussza magát /ha tudja/, végiggondolja a történteket, és azt sem tudja, hogyan kérjen bocsánatot. Mert hogy nagyon szeret. Két napig nem történik semmi, majd gyengécske sms érkezik,barátságos hangnemben, mely szerint beszélnünk kéne. MIRŐL? Úristen, miről akar velem beszélni ez az ember? Tudja, hogy hol lakom, hol dolgozom, minimum személyesen, mihamarabb, mielőtt megszilárdul bennem az elutasító érzés. Telt-múlt az idő, hetekig csönd. Aztán rövid email pottyan a postaládámba: bocsánat. Basszus, hát nem a lábamra léptél a buszon, hanem ütlegeltél az utcán! Majd nőnapra is kedves sms.
Csernus doktor szavaival élve, ez a pasi egy puha pöcs. Gyáva, és gerinctelen.
Az agresszió nem bocsánatos bűn. De ha mégis megesett, akkor mihamarabb SZEMÉLYESEN próbáljuk megbeszélni, hogy ki hol vétett, aztán felejthető lesz a dolog esetleg. Talán.
Mert ha másnap felhív telefonon, esetleg tábort ver a küszöbömön, akkor elhiszem, hogy megbánta. De így! Önző, egoista és gyáva puha pöcs.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: