A második randi…

A második randi a második jelentkezővel történt. Egyhetes kemény szellemi petting után pénteken találkoztunk. Szép leveleket írtunk egymásnak, könyv, zene, család, érdeklődés, minden stimmelt. Amikor megláttam a leharcolt kissé horpadt világoskék Suzuki mellett, szinte azonnal tudtam, hogy nem az én emberem. Pedig minden rendben volt rajta. Na, mondjuk a műbőr cipő nem annyira. Sokat beszélt. Hagytam. Pedig aki engem túlbeszél, az már művész. Nem lettek pillangók a gyomromban, és valami plusz energia folytán a 3 órás randi után lesúroltam a gázt, kívül belül, pedig nagyon használt volt.

Azt tartja a mondás: aludjunk rá egyet. Reggel felébredtem: NEM NEM. Ez volt az én intuícióm. A levelezésem akadozik, nem akaródzik mit írni. No, annyit a férfiúról, hogy volt egy pesti barátnője, minden hét végén utazott Budapestre. A nő nem volt nála soha. Ez sem kispályás, lenyomja a 185 kilométert oda-vissza, és 2 napra van kaja, pia, szex. Tiszta ágy, tisztálkodási lehetőség, stb. Vannak ilyen nők. Na, én nem ilyen vagyok.