Anyukám…

2008. augusztus ORFI –> Irgalmas Nővérek Kórháza. 1 hét.

„Az édesanyjának infarktusa van.”

2008. november Szent Rókus Kórház. 10 hét

“Az édesanyja biopsziája tumorgyanús.”

2009. február Reuma Kórház  2 hét

“Az édesanyjának vállprotézis műtétet javasolok.”

2009. április HOSPINVEST Kórház –> Szent Rókus 7 hét

“Az édesanyjának STROKE-ja van.” 

2009. szeptember Markhot Ferenc Kórház 2 hét

“Az édesanyjának infarktusa van.”

2010. szeptember és november

Szürke hályog műtét mindkét szemen.

2011. június Szent Rókus Kórház 6 hét

2011. augusztus helyi Kórház 4 hete, napjainkban is…

Minden alkalommal a jeges félelem szorította a szívemet, a gyomromat, és fohászkodtam, ki tudja kihez, hogy jobbá forduljon mindnyájunk sorsa. Volt sok álmatlan éjszakám, és hatalmas megkönnyebbülésem, amikor minden lelet negatív volt.

És akkor most, már megint gurnyasztott. Nem evett, fogyott. A háziorvos nem ér semmit, ezért szaladgáltunk mindig a fővárosba, abban bíztunk, ott helyre rakták. Jó, hogy volt többször is 40 kiló körül, de igyekeztünk, mindent megtettünk érte.

6 hét Rókus kórházi kezelés után, mindenféle negatív lelettel otthonába bocsátották. Szóval haza jöttünk. Nem volt valami nagy passzban, de betudtuk a kórházi kosztnak, a környezetnek. Na, majd itthon összekapja magát, hiszen semmi baja nincsen!

Azonban, mégsem tudott enni. Sem inni. Ha evett, vagy ivott, kihányta. Tanulmányoztam a gyógyszerek mellékhatásait, szaladtam a belgyógyászatra. /A körzeti nem ér semmit./

–          Jó napot, Doktor Úr! Az édesanyámmal kapcsolatosan szeretnék tanácsot kérni. Most jöttünk ki a Rókusból, minden lelete negatív, de nem bír enni, és hány…

–          Az édesanyját megtömni én sem tudom, ha nem bír enni, és negatív a gyomortükrözés, biztos idegi eredetű. Keressen egy neurológust.

–          Jó napot kívánok. A Belgyógyászati Főorvos Úr tanácsára jöttem ide, a neurológiára. Nem tud enni az anyukám, mindent kihány, de minden lelete negatív. Ez a stroke következménye lehet, valami blokkoló gyógyszer, injekció létezik, ami ezt megszünteti, a belgyógyász szerint.

A doktornő úgy nézett rám, mintha legalábbis azt kértem volna tőle, hogy vegye le a bugyiját. Ilyen gyógyszer nincs, nem is értem, hogy gondolja- válaszolta.

Délután visszamentem egy másik neurológus magánrendelésére, aki közölte, hogy szept. 7-re tud előjegyezni az sztk-s rendelésre, onnan egy koponya CT, esetleg még az idén bele fér. Egyébként, ha a garatig van a probléma, akkor neurológia, ha azon túl, akkor gasztroenterológia, ugyan már, akkor hol a baj, és miért nem tud enni????

Augusztus 20-án megnéztük együtt a tűzijátékot az én drága édesanyámmal, majd hétfőn visszamentem a Főorvos Úrhoz, és megkérdeztem, hogyan lehetne ide befektetni az édesanyámat, még mielőtt kiszáradna, vagy a keringése összeomlana. Kérjen beutalót a háziorvostól, aztán itt a sürgősségin keresztül felvesszük az osztályra. Így esett, hogy édesanyámmal megbeszélve, 22-én bevonultunk a kórházba.

Itt teljes mértékben elfogadták az egy hónapja készült leleteket, és bepróbálkoztak a gyógyítással. Hányinger elleni, és agyi blokkoló jellegű, mert hát a többi minden rendben! Egy hét elteltével semmi nem történt, ezért aztán csináltak egy nyelés vizsgálatot. Itt megállapítást nyert, hogy nem nyelőcső tágulat van, mint ahogy a nemrég készült leletben van, hanem inkább szűkület. Aztán egy gyors gyomortükrözés… A szonda nem ment le a gyomráig, mert nem bírt… a nyelőcsőben valamiféle daganat van, amiből nyomban biopsziát vettek. A szövettan eredményre 10 napot kell várni, de sebaj, mert addig meglehet csinálni a nyaki és hasi ultrahangot, sőt a CT-t is, csak éppen elromlott a készülék a megyeszékhely kórházában, így várunk, várunk… Aztán hirtelen még egy tükrözés, szövettan… kérdem, miért volt erre szükség???? Negatív lett a szövettan, kell csinálni még egyet. Ez végül is jó is, meg rossz is, mert a negatív daganat is daganat, és nem tud azóta sem nyelni, műteni meg…hmm. 80 évesen, a szív mögött van a nyelőcső, ami nem annyira jó. És mindene el van meszesedve, az erek, a szövetek… Közben meggyógyult a CT, ma megcsinálják, hogy lássák, mi a helyzet a hasában… Van-e áttét, vagy valami más.

Amúgy VIP-es szobában volt, mert a mellette lévő ágyon a Polgármester anyukája feküdt, és a Polgármester Úr mindennapos látogatása az én anyukámat is érintette, Sajnos azonban, a kedves beteg, a Polgármester Úr anyukája tegnap reggelre meghalt. Ott, az anyukámtól úgy 80 centire. Remélem, az angyalok kara fogadta, mert nagyon vallásos volt. Isten nyugosztalja.

Dühöngök a tehetetlenségtől, és sok, nagyon sok álmatlan éjszakám van:

–          Fekszem mozdulatlanul reggelig.

–          Olvasok. Polcz Alaine ide vonatkozó könyveit: Ideje az öregségnek. Ideje a meghalásnak. Együtt az eltávozottal. Sajnos ez az egyetlen kapaszkodóm.

–          TV-t nézek.

–          Altatót veszek be.

–         Lefekvés előtt alkoholizálok.  

Most bemegyek a kórházba…