Nyaral 3

 Tehát a hazautazásunk napján reggel ki kellett költözni a
szállásunkról, és csak este indultunk haza. Az egész nap szabad volt, lehetett
menni még mindenhova, zuhanyzási lehetőség is volt. Délelőtt még lementem a
tengerpartra, találkoztam Lazos-al, majd délben ebédeltem a szobatársammal.
Ezután a gyülekezős szállodába mentünk. Ott aztán szembesültem a való világgal,
ami számomra nagyon riasztó volt. Magányos öregasszonyok, 65 éven felül, /éltes
matrónák/, akik valamiért egyedül jöttek nyaralni. Vagy így, vagy úgy, de
magányosak. Az egyik csillagos terítőt horgolt, a másik keresztrejtvényt
fejtett, a harmadik és a negyedik kártyázott, ketten beszélgettek. Hát, olyan
volt, mint egy nyugdíjas klub. És volt 1 vagy 2 pár, akik vegyes párosban
voltak, vagy házasok, vagy nem, de mindenképpen együtt. Ezeket irigyeltem 1
kicsit, de a legközelebbi emlékeim annyira nem voltak pozitívak erről a páros
dologról. Hát, úgy tettem, mint Scarlett az Elfújta a szél-ben… most nem
gondolok rá. De annyira frusztrált ez a dolog, hogy vissza szaladtam a
tengerpartra nyomban, és indulásig ott is maradtam.

Végig gondoltam: 3 hónapja a szakításnak, amit önszántamból tettem, /jó,
kaptam 2 pofont közvetlen előtte/, elmentem egy jó kis nyaralásra felejteni,
mindenféle kommunikáció megszűnt az ex-el, és nem is találkoztunk még csak
véletlenül sem. Most éreztem először úgy, hogy nyitott vagyok az újra, képes
vagyok kommunikálni, befogadni. Ekkor úgy döntöttem, hogy regisztrálok 1
társkeresőre. Voltam már fent máskor is, és nem ért soha semmilyen atrocitás az
itt résztvevőkkel. Mert mégis csak jobb valakivel kézen fogva sétálni a
tengerparton, és bámulni a holdat, mint csillagos terítőcskét horgolni.

Hosszas és komoly gondolkodás után regisztráltam: teljesen valós adatokkal.
Nem csaltam sem a korommal, sem a kilókkal, úgyis kiderül. És feltettem egy
egész friss fényképet is, mert olyan nincs, hogy kép nélküli társkeresés. Az
igazság az, hogy a férfiak zöme a keresés paramétereinél 50 év fölé nem viszi a
kereső skálát. A 60 éves is úgy jelöli meg  keresése tárgyát, hogy 48-ig.
Úgy gondolják, hogy 50 fölött már elhasználódott nők vannak, ellenben saját
magukat nem érzik 60 fölött sem lestrapáltnak. Hát, szíve joga, mindenkinek azt
keresni akit akar, én nem csalok el éveket a koromból. Olvastam Kánya Katától:
nála még nem volt olyan jelentkező a társkeresőjébe, aki annyinak érezte volna
magát, amennyi. Mindenki fiatalabbnak… érzi magát. Gondoltam: kivárom az én
emberem. Akinek pont én kellek. Nem kellett sokáig várnom. Folyt köv. :):)