Randim lesz!

 Azon gondolkodom, hogy ez a kapcsolati gyász, meggyászolás, elengedés, stb mennyi idő? Meddig kell gyászolni? Mikor érzi az ember azt, hogy túl van rajta, és szabad? Mert azt gondolom, hogy addig az ember nem talál újat, rá sem bír nézni másra, amíg nem ment ki abból a kapcsolatból. Na de azt is gondolom, hogy kutyaharapást szőrével is lehet gyógyítani. Mert mi van akkor, ha én 1-2 évig azon gondolkodom, hogy oh, hát én még mindig Pé-t gyászolom,, ami a valódi gyászba is belecsúszhat, ebben az esetben, mert Pé már a hetedik x-et tapossa. Naszóval, úgy gondolom, jobb, ha nyitott vagyok, nem sírdogálok utána, amúgy pedig nem árt, ha eszembe jut, az a kettő pofon, amit én kaptam egy hideg februári éjjelen. Mert erről már szinte el is feledkeztem, az origóról. Szóval, holnap este randim lesz.  Azért nem ma, mert ma színházba megyek. Ja, azt is kérdezte a Fiatal Barátom, hogy nálam, vagy nálad? Hát nálam, így elsőre, hogy a hazai pálya előnyét élvezhessem. Mindenesetre tiszta ágyneműt húztam. Na nem azért… na de hátha…