Hát normális vagyok én???

Ma reggel csörgött a telefonom, a
barátnőm hívott. – Itt állok a buszmegállóban, és láttam Pé-t. Itt ácsorgott,
azt hittem ő is utazik valahova, de nem. Várt egy buszt, amivel megérkezett egy
nő. Megnéztem, amennyire tudtam, sajnos azt nem láttam, honnan jött az a busz.
Egy alacsony, vékony nő, fekete, és tőlünk idősebb. Szóval hatvanon felüli.
Egymásba karolva távoztak…

A gyomrom összeugrott, és magam is
elcsodálkoztam rajta, hogy milyen hatással volt rám ez a közlés. Közben
nyugtatgattam magam, hogy hát ez így van jól, nem kell nekem Pé, saját
elhatározásból döntöttem a szakítás mellett. Majdnem 3 hónapja történt, és
nagyon jól megvagyok, élvezem az életet, lubickolok a szabadidőmben, mert azt
csinálok amit akarok, senki nem szól bele. Csak sajnos, ahogy az idő múlik, az
ember hajlamos a rosszat elfelejteni, és valamiért el kezd fényesedni, ami
elmúlt.

Például, valamelyik előző
kapcsolatomban, ami mindössze 10 hónapig tartott, kb. három évig tartott a
gyógyulás, igaz, akkor engem, tettek lapátra…

Első gondolatom az volt, írok Pének egy tényfeltáró levelet, hadd örüljön, no meg hogy ne haljon meg hülyén. Aztán mást gondoltam ki. Inkább leírom az összes rossz tulajdonságát, még mielőtt elfelejteném, és keresztbe feküdnék
a küszöbén: ha megversz is imádlak én.

1./ Meg akart változtatni, ami
egyáltalán nem sanszos, egy bizonyos kor után.

2./ Nem tetszett neki az alkatom,
ő a filigrán csajokat szerette, én nem vagyok az.

3./ Legszívesebben kiadagolta
volna nekem a napi ételadagomat: nem baj, ha nem fogysz, de legalább ne hízz!
Tudom, hogy napközben nassolsz! Helytelen. Bűnözés. Csak a gyümölcs nem.

4./ Erőltette a pilateszt, én
inkább futni szeretek.

5./ Energiavámpír volt.

6./ Érzelmileg, lelkileg
manipulált. Nem vagy elég gondoskodó. Nem szeretsz eléggé. Nem vagy elég jó.

7./ Pszichológushoz küldött.
Szerinte szükségem volt rá. Mi pedig a pszichológussal tanácstalanul néztünk
egymásra, mi a gond? A gyerekkorom szép volt, apám nem molesztált, anyám se…

8./ Háát, durván 2 évet voltunk
együtt, néhány hetes kihagyásokkal. Többször beetetett, megyünk a tengerhez.
Soha nem mentünk. Nem rajtam múlt.

9./ Rábeszélt, menjünk Csernushoz,
párterápiára. Faszság volt 40 ezerért/fő. Aztán rajtunk röhögött a fél város.
Persze, semmi értelme nem volt. Felolvasta az intim levelezésünket, úgy, hogy
előre készült rá, de nekem nem szólt róla. Azt gondoltam, most elájulok… Övön
aluli ütés volt, és hátbatámadás.

10./ Buliban, tánc közben azt
súgta a fülembe: mikor mész a pszichológushoz? Vagy. Mikor kezded el a
fogyókúrát?  

11./ A skorpió szenvedélyéből csak
az indulat maradt. Meg néhány pofon.

12./ Nincs közös program. Kivétel
a borkóstolás. A mozit, színházat unja.

13./ Miért vásárolok ruhákat?
Nahát, ez egy tipikus férfi kérdés. Úgy gondolom, költői.

14./ Beszólós. Amit tud rólam,
vagy a családomról, időnként ellenem fordítja, ha neki úgy jó.

15./ Önző.

16./ Nem hordoz a tenyerén, én
pedig egy napig főztem a kocsonyát, ha megkívánta.

17./ Olvasmányai csakis
pszichológia jellegű könyvek, Zurhorst-tól idézgetett. Na, meg a női orgazmus.

18./ Ja, azt is megkaptam, hogy
nekem nincs hüvelyi orgazmusom. Sajnos a farka nem érte el a G pontom.

19./ Mert kicsi, puha, és a szex
is megszűnt köztünk.

20./ Ja, és tegnapelőtt küldött egy
felbőszült, szakítós levelet. Amit elküldött a teljes baráti körünknek is. A végére
azért odaírta: U.I: Elnézést kérek mindegyik barátomtól, akinek esetleg kényelmetlenséget
okozok a szépítetlen közlésemmel.

Mert hát Ő egy úriember.

Jaj, hát normális vagyok én, hogy
egy ilyen ember után még csak egy gondolatom is van???

ÁÁÁÁ, ezt el kell olvasnom minden nap.
Amíg belém nem vésődik.

Na, jóccakát.