Buli, buli, buli…

Jobb is, hogy néhány nap pihenés után írok, és nem rögtön, mert most letisztult bennem az este 1 kicsit, átértékeltem, és jó volt, nem bántam meg, hogy elmentem…

Az “antrém” kiválóan sikerült. Már mindenki ott volt, tényleg vagy 30 vendég, túl voltak a köszöntőn, az aperitifen, és úgy saccoltam, hogy a vacsorán is. Én azért késtem úgy másfél órát, mert előtte dolgoztam 11 órát, innen indultam a buliba, és másnap reggel is menni kellett, 11órás műszakot lenyomni, nadehát ez nem gond. Egyáltalán.

Szóval nagyon örültek a barátaim, amikor megérkeztem, de komolyan. És akkor bemutattak kb 20 embernek, akikből senkinek nem tudtam megjegyezni sem a nevét, sem az arcát. A társaságnak ez a része olyan volt, hogy vidékről jöttek, és 30 éve házasok. Kigömbölyödött feleségek, daueroltan, a pocakos férjekkel. Illemtudóan mosolyogtam, és félszemmel Pét kerestem, mert csak érdekelt, hogy hol a veszélyes zóna? Ahhoz az asztalhoz nem is mentem oda, nem előre megfontoltan, csak ösztönösen. Ittam egy Welcome drink-et, pálinka pezsgővel, ez elég volt a lámpalázam legyőzéséhez. Aztán úgy jöttem, mentem, beszélgettem, és nagyon sokat táncoltam. Itthon vettem észre, hogy kilyukadt a csizmám orra, de megkérdezték tőlem, hogy a táncművészetin végeztem-e? Fél szemem azért a pályán volt, és láttam, hogy Pé eléggé fel van dúlva. A többiek nyugtatják. Egyszer csak odajött hozzám, és felelősségre vont: mi már köszönni sem fogunk egymásnak? Én lájtosan megvontam a vállam, és elmélázva közöltem: köszönhetünk. Hát ennyi volt a fél éjszaka beszélgetése kettőnk között. Amúgy jól éreztem magam, de éjfél körül már a zene is kicsit ellaposodott, én is elfáradtam, jóllehet ebben szerepe volt az elfogyasztott fehér,- vörösbornak és az Unicumnak is. Szóval mindenkivel mindent megittam, ahogy  azt Hamvas Béla A bor filozófiájában örökérvényűen megfogalmazta: “Az ivásnak egy törvénye van: bármikor, bárhol, bárhogyan”  

Kicsit úgy mentem haza, mint a derelyevágó, de nem volt semmi baj, csak ma vette észre, hogy valószínűleg akkor törölhettem ki Pé telefonszámát a telefonomból. Mindegy.

Most meg kell néznem a Született feleségek-et, mert ugye én is az vagyok, aztán holnap becsszó, hogy folytatom…